A magyarországi Alexiánus testvérek közössége, Alexius testvér és Leó testvér, május elsején kíván békés, nyugodt hosszú hétvégét győrújbaráti idősotthonunk és nyugdíjas házunk minden lakójának, dolgozójának és szeretteiknek.

1955-ben a római katolikus egyház is csatlakozott a világ dolgozóinak munkáját elismerő és megtisztelő napjához, mikor is XII. Piusz pápa május 1-jét Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította, és így május 1. katolikus ünnep is lett. 

Reményik Sándor: József, az ács, az Istennel beszél

Magasságos,
Te tudod: nehéz ez az apaság,
Amit az én szegény vállamra tettél.
Apja volnék, - és mégsem az vagyok.
Ez a gyermek ha a szemébe tekintek,
Benne ragyognak a nap, a hold, a csillagok.
Anyja szemei s a Te szemeid,
Istenem, a Te szemeid azok.
Gyönyörűséges és szörnyű szemek,
Oly ismerősek, s oly idegenek
Ez az ács-műhely ezek a forgácsok
Mit tehettem érte? mit tehetek?
Én tanítottam fogni a szerszámot,
Mégis rá fogják majd a kalapácsot.
Úgy félek: mi lesz?
Most is ki tudja, merre kóborog,
Tekintetétől tüzet fog a műhely,
Tüzet a világ, s egyszer ellobog.
Ó, jó volt, míg parányi rózsaujja
Borzolta a szakállamat.
Ezüst nyomot hagyott már akkor is,
Komoly nyomot parányi rózsaujja.
S most olyan más az útja
Vezetném és Ő vezet engemet.
Csak azt tudom, a Te utadon jár,
Magasságos,
De ki tudja a Te ösvényedet?
Te vagy az atyja, - én senki vagyok,
Az Evangéliumban hallgatok,
S hallgat rólam az Evangélium.

Urunk, hálával a szívünkben állunk meg előtted ezen az új hét kezdetén. Megköszönjük a mögöttünk álló napokat, a pihenést, a csendet, az együtt töltött idő ajándékát. Köszönjük, hogy megerősítettél bennünket testben és lélekben, és új erőt adtál a mindennapokhoz.

Hálát adunk a tavasz érkezéséért is — a megújuló természetért, a rügyfakadásért, a fényért, amely egyre hosszabban világítja meg napjainkat. Emlékeztess bennünket arra, hogy ahogyan a föld is új életre kel, úgy bennünk is mindig ott van az újrakezdés lehetősége.

Áldd meg a győrújbaráti Szent Erzsébet Otthon minden lakóját: adj nekik békét, reményt és derűt a mindennapokban. Áldd meg az itt dolgozókat: töltsd el őket türelemmel, szeretettel és kitartással szolgálatukban. És kérünk, őrizd meg mindazokat is, akik szeretettel gondolnak az itt élőkre — családtagokat, barátokat, szeretteket — hogy kapcsolataink erőt adjanak egymásnak.

Segíts bennünket, hogy ezen a héten nyitott szívvel forduljunk egymás felé, és észrevegyük a kicsiny örömöket, amelyek nap mint nap körülvesznek minket.

„A természet nem siet, mégis minden megvalósul.”

Add, hogy mi is türelemmel és bizalommal haladjunk utunkon, tudva, hogy minden nap a Te ajándékod.

Ámen.

Urunk, 

az új hét kezdetén, a tavasz hajnalán csendben eléd állunk. Köszönjük a megújulás ajándékát – a fényt, amely egyre hosszabban időzik velünk, a földet, amely új életet fakaszt, és a szívet, amely képes újra remélni. Ahogyan a természet ébred, ébreszd fel bennünk is a jót: a türelmet a nehéz napokhoz, az örömöt az apró pillanatokhoz, és a hitet ahhoz, hogy minden kezdetben ott rejlik a Te áldásod.

Add, hogy ezen a héten ne csak rohanjunk, hanem észrevegyük a csodákat: egy mosolyt, egy kedves szót, egy csendes percet, ahol Veled lehetünk. Vezesd lépteinket, hogy békességet vigyünk oda is, ahol talán hiányzik, és erőt adj, amikor elfáradunk.

Taníts minket arra, amit a tavasz is suttog: hogy a legkisebb magból is élet sarjad, és a leghosszabb tél után is megérkezik a fény, mert „ahol virág nyílik, ott remény is fakad.” 

Legyen ez a hét a növekedés, a megújulás és a szeretet ideje – Veled, Benned, Általad.

Ámen.

A magyarországi Alexiánus testvérek közössége – Alexius testvér és Leó testvér – szeretettel kíván békés, nyugodt és áldott hétvégét a győrújbaráti idősotthon és nyugdíjasház minden lakójának, dolgozójának és kedves hozzátartozóinak.

Kívánjuk, hogy a tavasz üde, napsütéses szépsége hozzon mindannyiuk életébe derűt és megnyugvást, a friss levegő és a természet ébredése pedig segítse a testi és lelki feltöltődést. Legyen ez az időszak alkalom a csendes pihenésre, a megújulásra és az egymás felé forduló figyelemre.

Ahogy egy szép gondolat is tartja: „A pihenés nem elvesztegetett idő, hanem a lélek csendes ünnepe, amely új erőt ad a folytatáshoz.”

Kívánunk mindenkinek meghitt, örömteli hétvégét!

A magyarországi Alexiánus közösség tagjai, Alexius és Leó testvérek, kívánnak jó egészséget, áldott, békés húsvéti ünnepeket a Szent Erzsébet Otthon és Idősek háza minden lakójának, dolgozóinak és szeretteiknek.

A magyarországi Alexiánus testvérek közössége, Alexius testvér és Leó testvér, békés, nyugodt hétvégét kívánnak győrújbaráti idősotthonunk és nyugdíjas házunk minden lakójának, dolgozójának és szeretteiknek.

Első nyíló virágok a Szent Erzsébet Otthon kertjében.

Húsvétra hangolódtunk

Tavaszi szél

Tavaszi szél vizet áraszt,
virágom, virágom.
Minden madár társat választ,
virágom, virágom.

Hát én immár kit válasszak,
virágom, virágom.
Te engemet, én tégedet,
virágom, virágom.

Zöld pántlika, könnyű gúnya,
Virágom, virágom,
Mert azt a szél könnyen fújja,
Virágom, virágom.

De a fátyol nehéz ruha,
Virágom, virágom,
Mert azt a bú földig nyomja,
Virágom, virágom.

Tavaszi szél vizet áraszt,
virágom, virágom.
Minden madár társat választ,
virágom, virágom.

 

II. János Pál pápa gondolatait megidézve kívánnak boldog Nőnapot az Alexiánus testvérek.

"Hála neked, nő, aki édesanya vagy, aki egyedülállóan örömteli és fájdalmas tapasztalattal anyaöllé leszel az ember számára; aki a világra jövő gyermek számára Isten mosolyává leszel, aki első lépéseit irányítod, gondját viseled, míg felnő, és olyan pontot jelentesz további életútján, ahová mindig visszatérhet.

Hála neked, nő, aki feleség vagy, aki sorsodat visszavonhatatlanul egy férfiéhoz kapcsolod, önmagatok kölcsönös elajándékozásában szolgálva a közösséget és az életet.

Hála neked, nő, aki leány és nővér vagy, aki érzékenységeddel, intuitív adottságoddal, önzetlenségeddel, állhatatosságoddal gazdagítod a szűkebb családot, s általa a társadalom egész életét.

Hála neked, dolgozó nő, aki a szociális, gazdasági, kulturális, művészeti és politikai élet minden területén jelen vagy – azért, hogy nélkülözhetetlen módon hozzájárulsz az értelmet és az érzelmet összekapcsoló kultúra fölépítéséhez, az életnek a „misztériumra” mindig fogékony értelmezéséhez, az emberibb gazdasági és politikai struktúrák létrehozásához.

Hála neked, nő, aki szerzetesnő vagy, aki Krisztus, a megtestesült Ige édesanyjának, minden nők között a legnagyobbnak példája szerint engedékenyen és hűséggel nyílsz meg az isteni szeretet számára, így segítvén az Egyházat és az egész emberiséget, hogy élete Istennek adott „jegyesi” válasz legyen, mely csodálatos módon fejezi ki azt a közösséget, melyet ő teremtményeivel meg akar valósítani.

Hála neked, nő, azért, hogy nő vagy! Női mivoltodban gyökerező érzékenységeddel gazdagítod a világ megértését, és hozzájárulsz az emberi kapcsolatok teljes igazságához."

Boldog nőnapot kívánunk minden kedves lakónknak és kolléganőnek!

Németh Róbert

Nőnapra

A nő nem csupán szó, nem szerep a világban,
hanem csendes erő, mely életet fakaszt,
mint hajnal első fénye a tavaszi virágban,
mely reményt ad ott is, ahol a lélek fáradt.

Mosolya mély titok, időn túlról ragyog,
melyben megpihenhet vándor és fáradt szív,
s ha könnye hull, az is bátor fényben lobog,
mert az igazi erő sebekkel együtt hív.

Lelke rózsakert, mely mindig újra nyílik,
nem törékeny, csak érző, tiszta és szabad,
mint pillangó, mely fájdalomból szárnyra nyílik,
s könnyű szárnyaival új reménybe szalad.

Mert a nő a világ csendes teremtése,
szívében a szeretet láthatatlan virága él,
s ha önmaga lehet, az a legszebb létezése,
jelenléte értékére az egész világ megbékél.

 

Szabó Lőrinc: Tavasz

„Mi az?” – kérdezte Vén Rigó.
„Tavasz” – felelt a Nap.
„Megjött?” – kérdezte Vén Rigó.
„Meg ám!” – felelt a Nap.

„Szeretsz?” – kérdezte Vén Rigó.
„Szeretlek!” – szólt a Nap.
„Akkor hát szép lesz a világ?”
„Még szebb és boldogabb!”

A magyarországi Alexiánus testvérek közössége, Alexius testvér és Leó testvér, békés, nyugodt hétvégét kívánnak győrújbaráti idősotthonunk és nyugdíjas házunk minden lakójának, dolgozójának és szeretteiknek.

Itt volt a Farsang...állt a bál.

                                    Jankovich Ferenc   

                                Az egyszeri-kétszeri fánk​

 

 

 

 

Fánkot sütött nagyanyánk... Volt öröm!
Egy üst zsír feketéllett a tüzön.
De amikor kezdett duzzadni a fánk,
Nagyanyó felkiált: "Elfogyott a fánk!"
Se fánk-se fánk...​

Szaladtam én a szerbe szívesen,
de ott sem volt, biz egy sziporka sem.
Holott már kezdett esteledni ránk.
Ott a sok fánk, és nem volt semmi fánk!
Se fánk-se fánk...​

Mit csináljunk? -gyomrunk is korgott,
Csak szipogattuk a finom szagot.
Nyálunk is csorgott, fényesült a szánk:
Csak hűlt a fánk és parázslott a fánk...
Se fánk-se fánk...​

"Átszaladok a szomszédba!" -mondom én...
Jaj, úgy röstellem, -húzódott szegény,
És nagyokat zötyögött Nagyanyánk:
"Itt egy garmada fánk, és semmi fánk..."
Se fánk-se fánk...​

Hát akkor mi legyen a vacsoránk?
Zsíros kenyérhez volt sónk, paprikánk.
Nem oly finom volt, mint valami fánk,​

De került másnap jó akácfa-fánk,
S irral-pirral mégis kisült
Az egyszeri-kétszeri fánk. ​